Meghallod önmagad
Teret adunk annak, amit érzel és amire vágysz. Megkülönböztetjük a saját igényeidet a tanult elvárásoktól.
Az alapítói történetem
Asztali naptár a határidőknek. Mobil app nyelvtanuláshoz, edzéshez, diétához, egészségügyi adatok számon tartásához. Excel táblázat a kiadások-bevételek nyomon követéséhez. Kisnotesz és cédulahalom a gyors jegyzeteknek. Lapozod, görgeted, rögzíted, ellenőrzöd. Követed a haladást, böngészed a kimutatást, méred az időt, a pénzt, féled a jövőt. Számolod a megtett lépéseket, a lenyomott fekvőtámaszokat, a félrecsúszott ciklusnapokat. Számolod a megsütött palacsintákat, az el nem csókolt csókokat, a hiába várt elismerő szavakat is...
Kapaszkodsz a számokba, listákba és tervekbe és közben az áttörésre vársz minden pórusoddal és idegszáladdal. Éhezel a figyelemre. Szomjazod a sikert. Áhítod a szenvedélyt. A testi egészséget. Egy gazdag, kiteljesedett életet.
Szűk dodzsempálya helyett széles sztrádát akarsz,
döccenő ütközések helyett sebesen elsuhanó tájat,
menetrend szerinti busz helyett saját Teslát,
szigorúan hátrafésült haj helyett kócos, lobogó sörényt,
szoros gallér helyett kigombolt kabátot, könnyű kendőt,
szürkeség és homály helyett bátor színeket és éles kontúrokat.
Álmodban egy groteszk körtánc sodrásában találod magad. Szorító karok fognak bilincsbe. Visz a lendület, tartod a ritmust, a tempót. Nem látod, téged ki húz, te kit húzol, arctalan-végtelen lánc vagytok. Nincs zene, énekszó, csak néma, sietős forgás, körbe, körbe, körbe. Kihúzott hátak, merev derekak, ugyanazt a lépést járó lábak sora.
Egyszer csak a körön kívüli homályból egy dal foszlányai találnak el hozzád. Dallama idegen, de vonzó, ritmusa is más, mint ami a kört mozgatja. Elbűvöl. Kizökkensz, megbotlasz, de a többiek visszarántanak.
Ha hibázol, megszégyenítenek. Ha kitűnsz, megszólnak. Sodor és közben magadra hagy a kör. Belédhasít: eleget élted mások életét! Nem akarsz többé kötött pályán mozogni, észrevétlen szem lenni a láncban.
Valami villan: selyemfényű ruha lebbenése. Utánakapod tekinteted. Fordul a derekad, törzsed, fejed a tűnékeny káprázat után. Megszédülsz. Lépnél ki a körből, de nem tudsz, visz magával tovább a forgás.
Hiába érzed, hogy máshol lenne a helyed, más tánc volna neked való, nem tudsz kiállni a körből. Túl nagy erőfeszítést kíván a kitörés. Ide kötnek a megszokások, minták, elvárások korlátai. Egyszerre önt el a szabadságvágy indulata és a félelem szégyene. És a körforgás csak sodor, tehetetlen vagy vele szemben.
Mit csinál ott az a nő? Szinte berobbant a tér közepébe! Tekintete a kört pásztázza, majd belekapaszkodik a tiédbe. Mozgása hol igazodik a ritmusotokhoz, hol teljesen szembemegy vele. Hajladozva feléd nyújtja, majd az ég felé emeli karjait. Nézz fel a csillagokra! - üzeni a szeme.
Most énekelni kezd. Hangos és pimasz dala távoli világokról szól. Görcsös kapaszkodás helyett elengedettségről, szorítás helyett megtartásról, szűkölködés helyett bőségről.
Megvalósított álmokról, végigvitt tervekről. Egészséges testről, lelki-szellemi egyensúlyról. Gazdag, teljes életről.
Arról, hogy helyed van a kör közepén neked is, mert ugyanaz a dal szól, ugyanaz a tűz ég benned, ami benne.
Már ott is vagy mellette. Lépéseitek lendületesek, hangotok messze száll.
Álom és ébrenlét határán tovább cseng füledben a dallam. Vonzásának, ígéretének nem tudsz, nem akarsz ellenállni. Felülsz az ágyban. A naplódért nyúlsz és a szokásos reggeli tervező jegyzetek helyett gyors vonalakkal egy rajzot skicclesz fel: a széles út mellett parkoló sportkocsi oldalához leendő önmagad támaszkodik. Haja lazán kócos, kabátja kigombolva, tekintete határozott. Tudja, merre tart.
Mosolyogva lehunyod a szemed.
Eltűnt a kör, ami fogva tartott. Reflektorok fénye csillan, halk jazz szól, elegáns, nagyvilági társaság jókedvű duruzsolása vesz körbe. Feléd fordulnak, elismerő pillantásokkal, kedves szavakkal, pezsgős poharaikat felemelve köszöntenek. Képmásod a tükörből elégedetten néz vissza rád: megérkeztél.
Ez az a parkett, ahol a saját táncodat járhatod.
Megnézem a közös munka lehetőségét